Vízszigetelő anyag
A homlokzati falfelület, a beltéri falak, az aljzat és a födém kezelésekor nem árt, ha vízszigetelő anyagot tartalmazó vakolatot is használunk. Falkorrekciós munkálatoknál is hasznos anyag, különösen olyan helyiségekben, amelyek fokozott vizesedésnek vannak kitéve, vagy a nem megfelelő hőszigetelés miatt penészesedés jelentkezik. Vízszigetelő habarcsok, nedvesség taszító alapvakolatok és vízálló vékonyvakolatok egyaránt használhatók szigetelésre. Nemcsak a kívülről jövő csapadék ellen nyújtanak védelmet a vízszigetelő anyagok, konyhákban és fürdőszobákban például gyakori megoldás, hogy csempe helyett vízálló festékkel vonják be a falakat.
1. Hol és mire használnánk vízszigetelő anyagot?
Vízszigetelő anyag vásárlása esetén meg kell adnunk, hogy hol és mit szeretnénk szigetelni. Más előírások és szabályok vonatkoznak pl. egy raktárépület vagy egy kórház szigetelésére, így elengedhetetlen, hogy tájékoztassuk a forgalmazót.
2. Milyen szigetelőanyagra van szükségünk?
A szigetelőanyag típusa szerint többféle lehet. Széles körű alkalmazhatósága miatt a különböző habarcsok a legnépszerűbbek. Kül- és beltéren egyaránt használhatók, (fajtától függően) ellenállnak a negatív és pozitív víznyomásnak, anyagszükségletük kicsi. Fóliákat általában vizes helyiségek belső falán alkalmaznak vízzáró és páraáteresztő tulajdonságuk miatt, azonban víznyomással terhelt szerkezetet (pl. úszómedence) esetén nem használhatók. Párazáró epoxi gyantát használnak friss betonra, védve ezzel a felszálló nedvesség által okozott felhólyagosodás ellen. Alapozó koncentrátummal erősítik meg a nedvszívó képességgel rendelkező porózus aljzatok (pl. gipszkarton), azbesztcement, illetve beton és téglafalak nedvtaszító képességét. Vízszigetelő szalagokkal biztosítják a vízszigetelő rétegek közti csatlakozási és dilatációs hézagok vízzárását.
3. Milyen környezeti hatásokat kell kibírnia a szigetelésnek?
Meg kell adnunk, hogy használat során milyen környezeti hatásokat kell kiállnia a szigetelésnek (pl. közvetlen napsütés, csapadék, hőmérséklet). Ezek befolyásolhatják a szigetelés alapanyagát, vastagságát vagy az élettartamát, ezért fontos végiggondolni, hogy pontosan hol is szeretnénk alkalmazni.
4. Mekkora a szigetelendő felület?
Szigetelőanyag vásárlása esetén az egyik legfontosabb paraméter a szigetelendő felület nagysága. Minél nagyobb a felület (legyen az szélesebb vagy hosszabb), annál több szigetelőanyagra lesz szükségünk. Vásárláskor figyelembe kell vennünk, hogy az egyes anyagok eltérő anyagszükséglettel rendelkeznek, így több/kevesebb szigetelőre van szükségünk ugyanakkora felülethez.
5. Milyen hőmérsékleti tartományban kell a szigetelésnek „dolgoznia”?
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a különböző szigetelőanyagok egymástól lényegesen eltérő hőmérsékleti viszonyok között tudnak optimálisan”dolgozni”. Fontos megadni, hogy nálunk mekkora az a hőmérsékleti tartomány, amit bírnia kell az anyagnak.
6. Milyen sűrű legyen a szigetelőanyag?
A szigetelőanyag sűrűsége megadja, hogy az adott anyag mennyire képes kitölteni a legkisebb réseket. Minél nagyobb ez a paraméter, annál nehezebben vihető fel a felületre a szigetelő, de ezért cserébe tartósabb védelmet garantál. Kisebb sűrűségű anyagok könnyebben kitöltik a rések és könnyebb velük dolgozni, de ezért cserébe kisebb terhelésnek is tudnak ellenállni.
7. Igen
jelentős különbségek lehetnek a különböző cégek áraiban és feltételeiben, ezért mindig több cég ajánlatát kérjük be és hasonlítsuk össze. Ezt 2
perc alatt, minden kötelezettség nélkül megtehetjük a következő
ajánlatkérő ív kitöltésével.
Szerző: Kócsi Norbert |