Tartalomjegyzék
Science fiction, vagy több száz éve jelenlévő folyamat? Hol tart, mit jelent ma az automatizálás a vevőnek, a gyártónak, a munkavállalónak, és pláne a cégek vezetőjének? Hogyan értelmezhetjük Lyndon B. Johnson a Forbes által idézett tételmondatát, miszerint az automatizálás nem az ellenségünk, hanem szövetségesünk a jólét elérésében?
Minden technológiára igaz, hogy önmagában nincs jelentése, azt ugyanis a felhasználás mikéntje, a tartalommal való feltöltése adja meg. Nézzük, hogyan segíthet az automatizálás a gyártásban, és milyen nehézségekbe ütközhet az új technológiák alkalmazása.
Míg eleinte az automatizálás azt jelentette, hogy nagy, buta gépeket beállítottunk, hogy ugyanazt a primitív és ismétlődő feladatot végezzék a gyártósoron, mostanság inkább az a cél, hogy okossá, tanulékonnyá tegyük őket, és úgy álljanak a szolgálatunkban, hogy egyre komplexebb feladatok terhétől szabadítanak meg minket. Például képesek lesznek járművek irányítására, betegségek diagnosztizálására, vagy részvényekkel kereskedni. Mindezt úgy, hogy folyamatos összeköttetésben lesznek egymással, valamint állandóan figyelnek és tanulnak szintén egymástól. ( Előző cikkünkben többek közt a gépi tanulásról, mesterséges intelligenciáról és az IoT-ről is olvashatsz.)
Magyarországon is egyre inkább megveti a lábát a jelenség. Például a REACH (Real-time Event-based Analytics and Collaboration Hub) nevű, nemrég indult startup nem kevesebbet vállal, mint hogy számítógépek cseréje nélkül, AI és big data segítségével turbózza fel a régebbi gépeket használó üzemeket ipar 4.0-kompatibilissá.
Bizonyára érdekli, vajon az ön cégénél mekkora felfordulást okozna egy ilyen kaliberű átalakítás. Alább találja a válaszokat az általános kérdésekre, ha automatizálni tervez.
Pontosan mibe kell pénzt fektetnem?
Első körben szoftveres megoldásokba és különböző szenzorokba, amik megokosítják a régi gépeket.
Le kell cserélnem a komplett gépállományt?
Nem valószínű, hisz az automatizálással foglalkozó cégek törekszenek a költséghatékony megoldásokra, mert másképp nem lennének senkinek sem vonzóak.
Újra kell terveznem az összes munkafolyamatot?
Talán nem a legmegfelelőbb szó az újratervezés. Mindenképp fognak változások beállni a munkafolyamatokban, de azok inkább előremutatóak és könnyítőek lesznek, tehát nem fáradtságos munkával kell majd alkalmazkodni hozzájuk.
Át kell képeznem a meglévő embereimet?
Nem árt, ha a meglévő humán munkaerő összhangban képes dolgozni a gépekkel, de ismét túl erős szó az átképzés. El kell nekik magyarázni, hogy miként fognak változni a dolgok az automatizálásnak köszönhetően, és közösen is neki lehet vágni a tanulóperiódusnak.
Új embereket, tanácsadókat kell felvennem?
Semmiképp sem árt, ha van valaki elérhető távon belül, akinek lehet kérdéseket feltenni. Ez lehet egy új alkalmazott vagy tanácsadó, ami mindenképp megéri a befektetést, ha cserébe zökkenőmentessé válik az automatizálási folyamat a cégünknél.
Telephelyváltásra lesz szükség?
A cégvezetők abszolút rémálma a totális költöztetés. De ne aggódjon, az automatizálás nem úgy néz ki a gyakorlatban, hogy jön a kérlelhetetlen kivitelező, kidobálja szegény régi gépeket az üzemből, helyettük pedig akkorákat pakol be, hogy az emberek már nem is férnek oda. A szakemberek inkább abból indulnak ki, hogy a meglévő eszközökből hogyan lehet ezzel a technikával a legtöbbet kihozni.
Ha rászántam magam, hogyan fogjak neki?
Talán elsőnek egy sima Google-kereséssel. Nézzen utána, melyik automatizálással foglalkozó cég szimpatikus önnek, kérjen tőlük ajánlatot, és ne csak anyagi szempontból döntsön, hanem figyeljen oda arra is, hogy a kivitelezővel nyílt és hatékony legyen a kommunikáció.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért jó az, ha a gépek egyre több munkát vesznek át tőlünk? És vajon tényleg igaz az állítás, miszerint az automatizálással járó fejlődés és technikai vívmányok nem veszélyeztetik az emberek foglalkoztatottságát? Vagy nem szűnik meg a humán munkaerőforrások foglalkoztatása, csak átalakul, hisz valakinek fejlesztenie és karbantartani is kell a gépeket?
Olyan korszakváltás ez mindenképp, amire érdemes idejében felkészülni, és tisztában lenni az előnyeivel.
1. Produktivitás növelése
Automatizálni bizonyos gyártósori folyamatokat azért éri meg, mert a humán munkaerővel szemben a beprogramozott gépek sosem fáradnak bele a monotonitásba, nem lankad a figyelmük, ebből kifolyólag pedig kevesebb hibát vétenek. És természetesen sokkal gyorsabban képesek dolgozni, mint az emberek, és több ideig bírják a strapát, tehát megfontoltan alkalmazva megtöbbszörözhetik egy vállalat termelőerejét.
2. Olcsóbb és biztonságosabb
Léteznek olyan veszélyes üzemek, például nukleáris erőművek, fémöntödék, bányák, ahol bizonyos területeken tényleg a humán faktor csökkentésére törekszik az ipar az emberi szervezetre káros körülmények miatt. Ilyen helyeken nemcsak azért jön jól az automatizálás, mert nem kell fölöslegesen a munkások testi épségét kockáztatni, hanem azért is, mert így munkabéreket, egészségügyi biztosítást, különféle pótlékok kifizetését spórolják meg maguknak ezek az amúgy is hatalmas fenntartási költséggel járó vállalatok.
3. Személyre szabott tömeggyártás
A nem is olyan távoli jövőben talán Magyarországon is lesznek olyan üzemek, vagy legalábbis kisebb termelőegységek, amilyenek például Hollandiában már most is működnek, ahol a vásárló egyben termelésvezetőként is funkcionál. Olyan gyártósorokat kell elképzelni, amik éjjel-nappal képesek működni emberi beavatkozás nélkül, és ahol a gépek okosan megszervezik a munkafolyamatokat, hogy a beérkező igényeket a lehető leghatékonyabban szolgálják ki. Leghamarabb talán catering-szolgáltatók közt fog elterjedni ez a megoldás: beérkezik a rendelés interneten, a gépek intelligensen hozzálátnak az elkészítéséhez, majd átadják egy drónnak, hogy amaz egészen az ablakunkig repüljön vele. És akkor képzeljük el mindezt a beszerzés terén, ahol a beszerzőnek csupán pár gombot kell megnyomnia ahhoz, hogy különböző mesterséges intelligenciák a legjobb beszállítóktól szerezzék be a szükséges árut neki és juttassák el hozzá.
4. Megbízhatóság = teljesítményemelkedés
Automatizálás segítségével elérhető, hogy a gépek sokkal megbízhatóbban működjenek, és hosszabb életűek legyenek. Németországban például léteznek olyan gyárak, ahol olyan okos felülvigyázó rendszert alkalmaznak, ami figyeli és méri a különböző berendezések állapotát, és még azelőtt figyelmeztet a karbantartásra, mielőtt az adott gép meghibásodna. Ezáltal nem csak megbízhatóbbakká válnak a gyártósorok, de optimálisabban tudnak működni is, akár hirtelen terhelést is elbírnak, ha beérkezik egy nagyobb darabszámú rendelés, mert a gépek top kondícióban vannak, nem kell tartani hirtelen üzemzavaroktól és leállásoktól.
5. Nagyobb jelentőség a beszerzőknek
Egyelőre ne szaladjunk előre annyira a jövőben, hogy aggódni kezdjünk a munkájukért, sőt, az automatizálás egészen új perspektívákat nyit meg a beszerzőknek, ha megfelelőképpen tudnak viszonyulni hozzá. A jövőben a beszerzés jelentősége és felelőssége növekedni fog, mivel az automatizált rendszerek munkájához mindig rendelkezésre kell majd állnia a megfelelő mennyiségű, minőségű alapanyagoknak a kellő időben. A beszerzés így még inkább kulcsfunkcióvá válik, amely biztosítja az automatizált termelés sikerét.
De ha ennyire szuper minden, akkor miért nem vág bele rögtön minden cégvezető? Hát mert az automatizálás nem csak úgy működik, hogy csettintünk egyet, és a Skynet már át is vette az irányítást a gyár fölött. Vannak akadályok, amiket meg kell ugrani, és az sem árt, ha az ember türelmes, és felkészülten vág bele.
1. Nem olcsó mulatság
Nyilvánvaló, hogy legtöbbször pénzkérdésbe ütközik a dolog, hisz a számtalan korszerű robotikai eszköz, hozzájuk a szoftver és a karbantartás mind-mind komoly anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy az emberi munkaerő rengeteg esetben alkalmasabb, mint az automatizált gépek, például olyan helyeken, ahol többféle, gyakran változó alfeladatból áll a munkakör. És ilyenkor bizony az emberi flexibilitás a nyerő. Nem beszélve a kreativitás felbecsülhetetlen értékéről, ami a munkafolyamatok tervezésénél sem elhanyagolható fegyvertény.
2. Kontraproduktív vezetői hozzáállás
Legtöbb vezető nem zsugoriságból nem vág bele automatizálási folyamatba, hanem mert egyszerűen nem tudja, hogyan fogjon bele, netán nem látja a végét. Ezért inkább el se kezdik, és megnyugtatják magukat azzal, hogy igazából nincs szükségük automatizálásra, hisz eddig is tök jól mentek az üzemben a dolgok, és amúgy is a múlt hónapban vettek egy új gépet, szóval… Meg aztán ott van az örökös idegenkedés az új eszközöktől, hogy azokat nehéz lesz használni. De gondoljunk csak bele: az emberi technológia fejlődése felhasználói szempontból mindig az egyszerűsítés felé tendált. Nincs ez másként az automatizálással sem, aminek konkrétan a nevében is benne van, hogy az a szerepe, hogy terhet vegyen le a vállunkról. Ezt érdemes tudatosítania magában minden cégvezetőnek, hisz ha az alkalmazottainak könnyebb a dolga, akkor ő is jól jár minden szempontból.
3. Rosszul tervezett stratégia
Fontos, hogy ne úgy szánjuk rá magunkat az automatizálásra, hogy egye fene, essünk túl rajta, csapjunk a lecsó közepébe! Előtte nem árt átgondolni, hogyan akarunk építkezni, de ami ennél is fontosabb, hogy szem előtt tartsuk a cégünk eredeti céljait. Ezeket pedig nem érdemes módosítani az automatizálás kedvéért, inkább fordítva: a berendezéseket jobb úgy automatizálni, hogy azok minél jobban szolgálják a célok, tervezett számok megvalósítását.
4. Az automatizálás nem csodaszer
Lényeges, hogy egy cégvezető ne úgy menjen bele egy automatizálási folyamatba, hogy oké, rászánunk pénzt-paripát, de akkor nagyon, de nagyon jöjjön be, tökéletes legyen minden, mert különben… Ebben a mindsetben nem megengedettek a hibák és a „növekedési fájdalmak”, amik nélkül sajnos nem nagyon létezik automatizálási folyamat. Megéri tehát kitartani, viszont abban egyetlen vezető sem reménykedhet, hogy az automatizálás minden problémájára gyógyír lesz. Az okos, önszervező gépek is csak gépek, jó csapatra van szükség, hozzáértő emberekre, hogy egy cég tényleg működőképes legyen.
A manapság exponenciálisan növekvő technológiai fejlődéssel tehát mindenképp érdemes lépést tartani, vagy legalábbis tudomásul venni, hogy haladni kell a korral. Ne értse félre, senki se várja el egyetlen cégvezetőtől sem, hogy szivacsként szívja magába az újításokat, és robotokat rázzon ki a kabátujjából. Az viszont elengedhetetlen, hogy legalább felkészítse a stábját a gépekkel való interakcióra, és lépcsőzetesen érdemes bevezetni az újabb technikákat. Alkalmazkodás híján könnyen fennálhat annak a veszélye, hogy a cége elmarad versenyképesség terén, és elveszti régi hírnevét, státusát.
Tehát ha humán fronton jól áll, és kellően flexibilis a csapata, érdemes megpróbálkoznia az automatizálással. Addig is pedig ossza meg ezt a cikket, vagy küldje el az ismerős cégvezetőknek, akiket érdekelhet, hátha ők is kedvet kapnak önnel együtt belépni a jövőbe.
