Csomagolástechnika, jelöléstechnika, anyagmozgatás szerepe az ipar 4.0-ban

Mi az a csomagolástechnika?

Csomagolástechnika alatt minden olyan műveletet, módszert és eszközt értünk, amely a csomagolási tevékenységbe tartozik, és amelynek elsődleges célja az áru védelme, vagyis a minőségének megőrzése. A gyárak és a vállalatok azért csomagolnak, hogy megóvják a terméket azoktól a káros hatásoktól, amelyek szállítás közben érhetik, legyen az emberi mulasztásból eredő kár vagy természeti hatás. Tágabb értelemben a csomagolástechnika fogalmába tartozik a csomagolás megtervezése, a használandó technológiák kiválasztása és az árumozgatás megszervezése, vagyis a logisztika is.

Milyen az optimális csomagolás?

Az a csomagolás tekinthető optimálisnak, ami minden érintett igényét kielégíti amellett, hogy a lehető legkisebb költséggel jár. Az érintettek közé tartozik a termék maga, a vevő, az eladó és a környezet.

• árubarát, azaz óvja a termék minőségét azáltal, hogy megvédi a külső környezeti hatásoktól és az emberi mulasztásból eredő károktól is
• vevőbarát, vagyis valós információt nyújt a megfelelő jelöléstechnikai megoldások által, valamint könnyen nyitható, higiénikus és biztonságos eredetű.
• gazdaságos, más szóval optimális előállítási költségekkel bír. Az ilyen csomagolástechnológia relatíve alacsony bér-, energia-, nyersanyag-, és működési ill. karbantartási költségeket vonz maga után.
• környezetbarát, vagyis lehetőség szerint újrahasznosítható anyagokból készül, alacsony környezetterhelési értékszámmal rendelkezik, vagyis alacsony a csomagolás környezetre rótt terhe, és ide tartozik a környezetbarát csomagolástechnológia alkalmazása is.

A csomagolás fajtái

Adagcsomagolás: olyan csomagolási egység, ami a terméket előre megszabott adagokban tartalmazza. Jellemzően fogyasztói csomagolás, ami a termék egyszeri felhasználásához szükséges. Az adagcsomagolás tipikus példája egy zacskó chipsz vagy egy doboz keksz.

Bemutató csomagolás: olyan csomagolástípus, melynek célja a termék iránti érdeklődés felkeltése. Ezt általában átlátszó vagy részben átlátszó csomagolással valósítják meg. Másik megoldás, ha a csomagolás a terméket vagy egyes részeit ábrázolja vizuálisan. .

Gyűjtőcsomagolás: a már csomagolt vagy még csomagolatlan terméket nagyobb egységekbe foglaló csomagolás. Gyűjtőcsomagolásba teszik rendszerint például a több elemből álló elektronikai eszközöket, például egy komplett asztali számítógépet.

Csoportcsomagolás: olyan csomagolás, ami több, azonos terméket tartalmaz. Gondolhatunk például az elemek csomagolására mint tipikus csoportcsomagolásra. Szállítási csomagolás: jellemzően összetett csomagolás, ami védi a terméket a káros hatások ellen és megkönnyíti az egységbe fogást, mozgatást, szállítást és tárolást. Annak érdekében, hogy a termék azonosítása, nyilvántartása, szállítása vagy raktározása a lehető legkönnyebben menjen végbe, a gyártási folyamaton belül is alkalmaznak olyan csomagolóeszközöket, melyek jelöléstechnikai megoldásokkal együtt szerves részét képezik a gyáron belüli gyártási, anyagmozgatási és gyáron kívüli logisztikai folyamatoknak.

Csomagolás mint marketingeszköz

Amikor a Punch’d Energy cég piacra dobta első termékét, a csak természetes alapanyagokat tartalmazó koffeines energiafalatokat, a vásárlói visszajelzések azt mutatták, hogy a csomagolás nem azt a célcsoportot szólította meg, akiket a cég eredetileg el akart érni. A harsogó zöld, játékos elemeket tartalmazó dizájnnal középiskolás és főiskolai diákokat akartak elérni, helyettük azonban az egészségtudatos nők vették inkább a terméket. Miután észlelték az anomáliát, eldöntötték, hogy olyan csomagolásra cserélik a jelenlegit, ami jobban rezonál a márkával és könnyebben megszólítja az egészségtudatos nőket és édesanyákat. A csomagolást lecserélték egy metálos, könnyen nyitható-zárható, cipzárral ellátott és kevésbé testes verzióra. Az új csomagolással elérte célját a cég: hatására már az első hónapban 47%-kal nőtt a termék értékesítési volumene.

Mit jelent a jelöléstechnika?

A jelöléstechnika kifejezést azokra a módszerekre, eszközökre és folyamatokra szoktuk használni, amelyek lehetővé teszik a gyártás és szállítás közbeni termékazonosítást. A termék megjelölése a gyártási és a csomagolási folyamatnak is része: a terméken lévő jelölés tájékoztatja a gyártási folyamatban résztvevőket (például a belső nyilvántartáshoz is szükséges a jelölés) és a fogyasztókat is (például a hatósági előírásoknak való megfelelésről, anyagösszetételről, szavatosság lejártáról, stb.). A csomagolás során is szükség van jelöléstechnikai eszközök használatára, melyek tájékoztatják a szállítási folyamatban résztvevőket a csomag tartalmáról, kiindulási és érkezési helyéről, átvételi pontokról, állagról, szavatosságról, stb.

A jelöléstechnikai eszközök fajtái

A jelöléstechnikai eszközöket két típusba csoportosítjuk aszerint, hogy a termék érintésével vagy a termék érintése nélkül végzik a munkájukat. Az első csoportba azok a technológiák tartoznak, amelyek a terméken közvetlenül, fizikai érintkezéssel helyezik el a jelölést. Ilyen például az öntapadós címke, a pecsételő, a direkt termál vagy hőszalagos nyomtatók. Az érintkezés nélküli jelöléstechnikai megoldásokat képviselik a tintasugaras jelölőberendezések, a vonalkódos azonosítás és az RFID rendszerek – utóbbiakról lesz szó később.

A jelöléstechnika eszközei

Alapvetően ide soroljuk azokat a gépeket, amelyekkel felviszik a címkéket, és azokat az anyagokat is, amelyekre rányomják az adatokat.

Árazástechnikai gépek: az árcímkék elkészítéséhez és felrakásához alkalmazható eszközök. Például: árazógép, cimkefelrakó gép, szálbelövő pisztoly, tasakzáró gép, vonalkódnyomtató.

Árazástechnikai kellékanyagok: minden olyan eszköz, mely a jelöléstechnikához használandó. Például: árazógép szalag, árazógép festékhenger, pénztárgép szalag, pénztárgép festékszalag, számológép szalag, számológép festékszalag, biztonsági címke. Elektronikus eszközök: azok az eszközök, melyek a gyártási folyamat vagy az értékesítés során védik a terméket vagy segítenek a beazonosításában. Például: rádiófrekvenciás és akusztomagnetikus áruvédelmi címke.

A jelöléstechnika eszközei

Annak érdekében, hogy a jelöléstechnikai berendezés ne hátráltassa a gyártási és csomagolási folyamatot, hanem éppen ellenkezőleg elősegítse azt, nem árt figyelni a következő tulajdonságok meglétére:

• könnyen kezelhetőség, felhasználóbarát megoldások
• könnyű integrálhatóság a gyártási- és csomagolási folyamatba
• nagy méretű, vagyis jól látható és könnyen tanulható grafikai felületek
• tervezhető és gyors karbantartás
• kompatibilitás a különféle operációs rendszerekkel
• biztonság

Mit nyerhet egy cég az automatizációval?

A jelöléstechnikai berendezések közül még a legegyszerűbbek is képesek kommunikálni a környezetükkel. Minél több területtel képes kommunikálni, annál könnyebben integrálható a gyártási és csomagolási folyamatba. Ha a berendezés működik távvezérléssel és képes önállóan is működni, akkor integrálható olyan gyártási folyamatokba, ahol a folyamat részeként automata robotokat is alkalmaznak, vagyis ez esetben megfelel az ipar 4.0 követelményeinek.

A megfelelő jelölés használatának minden iparágban kiemelkedő szerepe van, ám az olyanokban, ahol emberélet is foroghat kockán egy-egy hibából eredően, még nagyobb hangsúlyt fektetnek a jelöléstechnikára. Egy nagy amerikai gyógyszergyártó cég évtizedeken keresztül manuális jelölést alkalmazott, ami azt jelenti, hogy minden egyes címkét az operátorok vittek fel a csomagolási folyamatban részt vevő termékre, ami jelentősen megnövelte a hibázás lehetőségét, ráadásul az ellenőrzés sem volt megfelelően biztosított. A vállalkozás a lehetőségek mérlegelése után úgy döntött, hogy a ROBAR jelölésmenedzsment rendszerét fogja bevezetni a gyárban, ami automatizálta a címkézési folyamatot: egy szoftver segítségével azonnal rendelkezésre állt a címke template, a bárkódolás és a dizájnfelület, valamint egymástól függetlenül működő nyomtatók segítették a folyamatot. Az automatizálás után a címkézés folyamata anélkül mehetett végbe, hogy egyetlen operátornak is hozzá kellett volna nyúlnia egy címkefájlhoz. Míg előtte ötezer címkefájlt kellett kezelnie az operátoroknak, addig az automatizálás után ez a szám lecsökkent hatvanra.

Hogyan kapcsolódik mindehhez az ipar 4.0?

Az ipar 4.0 kifejezés arra a napjainkban is zajló folyamatra vonatkozik, ahol a gyártási folyamatok optimalizálását az adatok felhőben történő tárolása, a gyártási folyamat különböző fázisaiban részt vevő gépek teljes körű összekapcsolása és az adatok állandó rendelkezésre állása biztosítja.

Napjaink modern gyáraiban a csomagolás- és jelöléstechnikai megoldások lehetővé teszik a készletek valós idejű nyomon követését, aminek köszönhetően pontosan felmérhető az egyes folyamatokhoz tartozó készletek mennyisége, vagyis pontosan tervezhetővé válik a termék elkészülte és a kiszállítás időpontja. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a gyártás rugalmasságát abban az esetben, ha változnak a vevői igények, hiszen pontosan nyilvántartanak minden egyes alapanyagot, alkatrészt és készterméket is. Ha a nyomonkövetéshez egyéb extra információk is társulnak – az IoT, vagyis az Internet of Things eszközeivel ez könnyen megoldható -, akkor nemcsak a készletekkel van tisztában a gyártó, hanem azzal is, hogy az egyes alkatrészek melyik beszállítótól és mikor érkeztek, ami minőségbiztosítási szempontból és vevői reklamáció felmerülése esetén nagyon hasznos többletinformációt jelent.

Az anyagmozgatás és a jelöléstechnika kapcsolata az ipar 4.0-ban

A gyáron belüli anyagmozgatás hatékonyságát a megfelelő jelöléstechnológia alkalmazása hatékonyan növeli. Egy IoT rendszerbe integrált jelöléstechnikai megoldás lehetővé teszi a készletek automatizált nyomon követését, az eszközök automatizált készletezését, az optimalizált áramlás szervezését és nagyobb pontosságot a folyamatok szervezésében, ellenőrzésében, nem beszélve a működési zavarok valószínűségének csökkentéséről. A raktárkészletek nyomon követésének jelentősége, hogy a gyár ezáltal tudja tartani a fifo-elvet (Firs In First Out), vagyis azt a terméket használja fel előbb, ami hamarabb érkezett be, így csökkentve a készletértéket.

Az anyagmozgatást lehetővé tévő technológiák közé tartozik többek között a szállítópálya, a szállítószalag, a raktárberendezés, és a targonca.

Az anyagáramlás jelenlegi kihívása

A gyárakban visszatérő problémát okoz a termékek és alkatrészek láthatóságának, megtalálhatóságának nehézsége, az eltűnések/lopások kezelése, a készletek szezonalitásból eredő hullámzása, a gyártott termék sérülése helyének/okának megtalálása és a vevői igényekre vonatkozó gyakori pontatlan előrejelzések.

Anyagáramlás management nyomon követéssel

A management nyomon követés az alapanyagok, alkatrészek és késztermékek teljes ellátási láncon keresztül történő nyilvántartását jelenti. Két legelterjedtebb típusa a vonalkódos azonosítás és az RFID rendszer, amelyeket a modern gyárakban már évek óta alkalmaznak.

A vonalkódos azonosításhoz szükséges az emberi közreműködés, mert ebben az esetben az emberi munkaerő az, aki a kezében lévő mobil szkennerrel leolvassa a terméken lévő vonalkódot. Előnye, hogy több leolvasási pontot tesz lehetővé, hiszen az operátor ott olvassa le a vonalkódot ahol akarja/ahol elő van számára írva. A vonalkódos azonosításnál fontos, hogy az alkalmazott technológia a gyárban használatos operációs rendszerrel kompatibilis legyen.

Az RFID rendszer automata leolvasást tesz lehetővé a benne lévő mikrochip segítségével. Ez a technológia nem alkalmazható minden termékre, telepítése speciális tudást igényel. Előnye, hogy időt lehet vele megtakarítani. Gondoljunk például egy olyan szenzoros kapura, amibe RFID mikrochipet építettek. A kapun áthaladó – akár kamionnyi - szállítmány teljes tartalmát képes a rendszer egyszerre beolvasni, míg ugyanez vonalkódos azonosítással nagyon sokáig tartana.

Bármelyik technológiát is válassza egy gyár, a teljes ellátási láncot felölelő nyomon követésnek számos előnye van:

• optimalizálja az anyagáramlást
• minimalizálja a lopást
• az eszközök és az áruk összekapcsolásával akár az ügyfelek ajtajáig nyomon követhető a termék
• csökkenti a minőségbiztosítási kockázatot
• optimalizálja a készleteket