„Az energetikában az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka lesz mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energia tévhitében él, azonban az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek a jövőben fenntarthatók. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is.” (Nemzeti Energiastratégiából)


"Energiaellátásunkat a műszaki, a gazdasági, a környezeti és a jóléti követelményeknek megfelelően kell fejlesztenünk. Ezt a célkitűzést szolgálja a fogyasztói energiatakarékosság, az energetikai hatékonyság növelése és az optimális energiastruktúra kialakítása. A megújuló energiaforrások használata az energiastruktúrát a kívánt irányban alakítja át, de hatékony alkalmazásuk elősegíti a fogyasztói energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot is.
Az Európai Unió 2020-ig átlagosan a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát kívánja elérni, Magyarország pedig 13%-os arányt vállalt. A megújuló energiák 13%-os aránya nem tűnik nagynak, ha azt nézzük, hogy az energiaigények maradó 87%-át továbbra is a kimerülő (fosszilis és nukleáris) energiaforrásokkal fedezzük. De egészen más a kép akkor, ha az energiaigények növekedését nézzük: 1997 és 2008 között a primerenergia-felhasználásunk mintegy 7%-kal nőtt, a jövőben – a fogyasztói energiatakarékosság és energiahatékonyság várható intenzitása következtében – ennél kisebb növekedésre, valószínűleg a fogyasztói igények csökkenésére számíthatunk. A következő évtizedben tehát a megújuló energiaforrások az új energiaellátó létesítményekben a fentinél jóval nagyobb szerepet kapnak (nem lekicsinyelve egyéb fejlesztéseket, köztük az új lignit- és atomerőművet).
Az összmérték meghatározása fontos, de még fontosabb annak kijelölése, hogy a különböző megújuló energiaforrásokat (biomassza, földhő / geotermikus energia, napenergia, szélenergia és vízenergia) milyen irányokban és eljárásokkal fejlesszük. Lényeges, hogy a hasznosításba bevont megújuló energiákból mit termeljünk: villanyt vagy hőt, avagy kapcsoltan hőt és villanyt (a bioüzemanyagok előállítását nem vizsgáljuk). A rossz irányú elindulás (például a kis hatásfokú fatüzelésű erőművek létesítése) önmagában is negatív, és a megújuló energiák hasznosítása ellen is hat. Ám ha jó irányt választunk, ez ösztönzi és gyorsítja a növekedés ütemét. Vizsgálatainkban tehát a hangsúlyt a megújuló energiák helyes hasznosítási irányainak a kijelölésére helyezzük.
A megújuló energiaforrások hasznosítása számos újszerű technológiát igényel. Ám mégis azt kell kiemelnünk, hogy a megújuló energiák hasznosítását is a nemzeti érdekeket követve ugyanabban az energiarendszerben, ugyanazzal az energetikai, gazdasági, környezeti szemlélettel kell vizsgálnunk, mint amelyet a fosszilis és a nukleáris energiák hasznosításakor korábban sikeresen alkalmaztunk, és... tovább