IPAR 4.0: Az elkerülhetetlen forradalom – Minden, amit érdemes tudni róla

Képzeljen  el egy hatalmas gyárat, aminek termeiben nincsen egyetlen ember sem. Csak különböző gépek, amik szabályos koreográfia szerint dolgoznak, vagy szállítják a termeléshez szükséges anyagokat, miközben folyamatosan kommunikálnak egymással. Csupán akkor jelenik meg a gyártást felügyelő technikus, ha az erre beprogramozott robotok valamelyike értesíti őt, hogy emberi beavatkozásra van szükség. Ideális esetben mindez kis energiafelhasználással, megújuló forrásokból zajlik, mert már mindenhol elfogadott irányelv, hogy csökkenteni kell az ökológiai lábnyomunkat. Komoly, nem? Ilyen okosgyárak potenciálját hordozza magában az ipar 4.0 az elkövetkező évtizedekben.

DE PONTOSAN MI AZ IPAR 4.0?

A kifejezés arra a napjainkban is zajló ipari forradalomra utal, amely az információs technológia és az automatizált berendezések egyre szorosabb összefonódását, illetve a gyártási módszerek alapvető megváltozását hozza el – magyarán a termelés egyre gyorsabb és önműködőbb lesz. Intelligens gépek szervezik és optimalizálják munkafolyamataikat, a termelési döntések pedig többé nem személyi megfontolások, hanem inkább az egyes munkafolyamatok legrelevánsabb, okos gépek által precízen rögzített adatai alapján történnek.

Lényeges, hogy a gépek munkafolyamatainak optimalizálásához szükséges folyamatos tanulás nem korlátozódik lokációra. Olyan ez, mint amikor Ön felmegy a világhálóra: megszerezheti azt a tudást, amit a szomszédja oszt meg a neten, de azt is, amit 10.000 kilométerrel arrébb egy elismert kutató. A különbség Ön közt és a gép között annyi, hogy az algoritmusok sokkal célzottabban szűrik ki az értékes információt az értéktelenből, mint az emberi agy.

Mikor volt az előző három ipari forradalom?

Első ipari forradalom: konkrét kezdetét 1784-re teszik, amikor feltalálták a szövőgépet, és beindultak az első gyárak, amelyekben gőzgépek működtek.

Második ipari forradalom: a 19. század végén zajlott, amikor elektromosságot kezdtek használni a gyári gépek működtetéséhez. De fontos előfutára volt az is, hogy 1870-ben Amerikában egyik cincinatti-i vágóhídon futószalagot vezettek be, lehetővé téve így a munkaelosztást.

Harmadik ipari forradalom: 1969-ben feltalálták az első programozható logikai vezérlőt, ami további automatizálást tett lehetővé a gyártásban, és az IT meg elektronika rohamosan teret kezdett hódítani az ipar minden területén.

Mióta tart a negyedik ipari forradalom?

Gondolta volna, hogy a fogalom a köztudatban csak a 2011-es Hannoveri Kiállítás óta terjedt el? Kezdetét azonban ennél előbbre, a szélessávú internet térnyerésének időszakára, nagyjából a 2000-es évek elejére tesszük. Sokat mondó statisztika, hogy jelenleg az Egyesült Államokban a 100+ főt foglalkoztató ipari vállalkozások 28 százalékában fut valamilyen ipar 4.0-projekt. Ez az arány Németországban 25, Japánban 20, Franciaországban 8, Kínában pedig 6 százalékos.

Ahol már bevált az ipar 4.0: Karbantartás

A ludwigshafeni BASF-üzemben olyan intelligens figyelmeztető rendszert alkalmaznak, amely segíti a különböző szivattyúk, motorok és hőcserélők karbantartásának előtervezését. A berendezés valós időben elemzi az adatokat, összeveti őket a régiekkel, és felbecsüli, hogy mikor lehet szükség újabb karbantartásra, mielőtt az adott eszköz elromlana, és kiesést okozna a termelésben.

MELYEK AZ IPAR 4.0 ALAPPILLÉREI?

M2M – Machine to Machine

Adatáramlás és kommunikáció, amely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A jövő okosgépeinek azért kell megtanulniuk „értelmesen beszélni” egymással, hogy át tudják venni a komplexebb feladatok irányítását is. Így a gyártósorok többé nem megállás nélkül, monotonon kattognak majd, hanem önállóan képesek lesznek hibamegelőzésre, gyártásfejlesztésre, javítások elvégzésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gépek közös nyelvet beszéljenek, hisz egyelőre többféle protokoll van használatban. A jelen legégetőbb feladata tehát az, hogy minél hamarabb kidolgozzanak egy közös protokollt, amit az ipar 4.0 eszközei használni tudnak.

AI – Artifical Intelligence

Biztosan Ön is látta a Terminátort meg még legalább egy tucat filmet a témában. A mesterséges intelligenciáról alkotott képet jelentősen befolyásolja, hogy aggodalmakkal is találkozhat vele kapcsolatban. A valóságban AI alatt általában a gépek logikus gondolkodásra és tanulásra való képességét értjük. Fontos, hogy az lesz majd a tényleges mesterséges intelligencia, ami az addiginál bonyolultabb, akár ismeretlen feladatok megoldását nem a mindenre kiterjedő előprogramozás miatt, hanem önállóan, akár saját módszert kifejlesztve lesz képes elvégezni. Napjainkban ipari 3D-nyomtatókhoz fejlesztenek olyan szoftvereket, ami minden egyes legyártott munkadarab után „tanul” valamit, ami alapján hatékonyabban gyártja le a következőket.

Robotika

A régi szép időkben az automatizálás arról szólt, hogy bekábelezték a gépeket, és szoftvermérnökök előre rögzített szabályokat tápláltak a vezérlőkbe. A jövőben azonban a videojátékok világából kölcsönzött behavior tree-k, azaz szerteágazó viselkedésmintázatok fogják meghatározni a robotika fejlesztéseit. Jól hangzik, mi? A behavior tree-ket használó gépek viselkedésalapú robotok lesznek, amikből viselkedésalapú munkacsoportokat, viselkedésalapú gyárakat lehet létrehozni: nem kell mindent programozással a szájukba rágni, intelligens, hatékony munkásokként fognak funkcionálni. Igazából itt a jövő idő nem is teljesen helytálló, mert már Magyarországon is számos robottechnikai szolgáltatás elérhető, ha tudja az ember, hol keressen.

Kvantumszámítógépek

Már a nevük is futurisztikus, nem? Ahogy az egész jövőre, úgy az iparra is hatással lesznek mai fejjel felfoghatatlan sebességükkel.Kvantumszámítógépek egyelőre csak elméletben léteznek, és az különbözteti meg őket a hagyományosoktól, hogy míg utóbbiak működési alapja a bit, aminek az értéke lehet 1 vagy 0, addig a kvantumszámítás alapja a qubit. Ez tartalmazhatja az 1-et, a 0-t vagy ezek szuperpozícióját, ami végtelen sok állapotot jelent, és ebből kifolyólag végtelen sok művelet párhuzamosan végzését teszi lehetővé. Gondolj csak bele: az ipar 4.0-ban ezt a megsokszorozódott számítási kapacitást arra fogják használni, hogy a mainál sokkal szerteágazóbb, összetettebb internetet és a fentebb említett viselkedésalapú robotokat működtessenek vele. Ez a komplexitás azonban összetett rizikókat is hordoz magában, ezért szintén a kvantumszámítás bonyolult elvei alapján kell kriptografálni ezeket a rendszereket.

IoT – Internet of Things

Tükörfordításban: a dolgok internete. Nagyszámú, egymással összeköttetésben álló, intelligens eszközt jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Okosotthonokról biztosan Ön is hallott – ez az IoT egyik gyakorlati alkalmazása napjainkban: egymással és a működtető személlyel hálózati kapcsolatban álló, tárgyakba és eszközökbe beágyazott szoftverek és szenzorok ügyelnek bármire, amire beállítottuk őket. Például hogy kész legyen a kávé, mire felkelünk, és a redőnyt is behúzzák, ha túlságosan sütne a nap, vagy a tolvajok elriasztására felkapcsolják random időpontokban a lakás különböző pontjain a villanyt, mintha otthon lennénk.

IoS – Internet of Services

Semmiképp se tévessze össze az Apple operációs rendszerével! A szolgáltatások internetének lényege, hogy a gyártók többé nem sima termékeket adnak el, hanem tárgyakba ágyazott szolgáltatásokat, hiszen a vásárolt eszközök folyamatosan fejleszthetők. A Tesla például olyan autókat dob piacra, amiknek mind az alkatrészei, mind a szoftveres összetevői módosíthatók. Vannak upgrade-ek, amik ingyenesek, és vannak, amikért fizetni kell, így a végfelhasználó és a Tesla még a vásárlás után is kölcsönösen „jövedelmet” generálnak egymásnak. De léteznek nem ipari alkalmazások is: Hollandiában egy catering-cég, ami kórházaknak szállít, a páciensek visszajelzései alapján állítja össze a személyre szabott menüket egy automatizált gyárban.

5G

Minél több G, annál jobb: a mobilszektor egyre hangsúlyosabban jelen lesz az iparban is a nagysebességű mobilnetnek köszönhetően. Az 5G a mozgatható eszközök összeköttetésében fog hatalmas szerepet játszani, ezért is lenne fontos, hogy a gyártók előre gondolkozzanak, milyen jellegű eszközöket és hogyan szeretnének összekötni. Az 5G szolgáltatóknak igények kellenek, amelyek alapján idomíthatják a technológiát. Például az adatátvitel legyen elég gyors ahhoz, hogy kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló megoldásokat is lehessen használni rajta keresztül. Az ilyen nagyigényű, akár globális feladatokhoz viszont helyileg specializált mobilhálózatok is szükségesek – tehát az 5G egy olyan technológia, amire lokálisan érdemes ráerősíteni.

Felhőalapú szolgáltatások

Bizonyára Ön is használ Dropboxot vagy Google Drive-ot, szóval nem ismeretlen a fogalom. Ezekben a felhőkben szinte végtelen mennyiségű adatot lehet tárolni, amelyek így nem helyi adathordozón, hanem egy szolgáltató eszközein vannak. De mit jelent ez az ipar 4.0 számára? A felhőalapú szolgáltatások segítik az üzleti információk összegyűjtését és központosítását, ugyanakkor platformot kínálnak a nyílt együttműködés számára, aminek hosszú távon teljes iparági fellendülés lehet az eredménye.

Big Data

Nem konkrét technológia, inkább régi, bevált és új technológiák szintézise: nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó adatok feldolgozását és értelmezését jelenti. Magyarán hogyan csinálunk sok fölösleges, nyüzsgő információból kevés hasznosat? Az ipar 4.0 területén a big data-t leginkább előrejelzésekre fogják használni, például fogyasztói igények megjósolására a kapott visszajelzések szerint, amik alapján aztán előre gyárthatnak bizonyos termékeket, vagy különböző módosításokat végezhetnek.

Edge Computing

Ismét egy érthetetlen angol szakszó… Az edge computing lénye hasznos adatot eljuttatni oda, ahol releváns, minél rövidebb idő alatt. Az ezzel foglalkozó cégek hatalmas adatmennyiségeket (big data-t) szűrnek elő a forrásnál, a folyamat szegélyén, azaz edge-én – innen ered a név. A fölösleges információtól rögtön megszabadulnak, és csak a szakemberek által bekért adatok jutnak tovább. Például ha egy gyártósort szeretnél optimalizálni, és a futószalagok úgy vannak beállítva, hogy rögtön megálljanak, amint túl magas hőmérsékletet mérnek a szenzorok, fölösleges lenne tárolni a normál hőmérsékletre vonatkozó adatokat. Kizárólag a túl magas számít ez esetben, meg az, hogy hogyan váltakozik az egyes futószalagoknál.

Ahol már bevált az ipar 4.0: Autóipari tesztelés és fejlesztés

A Volkswagennél rádiófrekvenciás azonosítást használnak, hogy külön-külön információt nyerjenek tesztautóik egyes alkatrészeiről, melyek a beléjük épített chipekkel küldik az adatokat a Volkswagen szervereinek. Így teszteléskor a mérnökök menet közben tudnak meg létfontosságú információkat, jelentősen csökkentve a folyamathoz szükséges időt.

VÁLLALATOK BELSŐ MŰKÖDÉSE + IPAR 4.0

Tudja, mi akadályozza leginkább az ipar 4.0 megoldásainak életbe léptetését? Nem a pénz, a technológia hiánya vagy az elöregedő futószalagok, hanem a vállalatok vezetőségének gyakori merevsége és a kompetenciahiány. Először is a menedzsereknek kell belátniuk, hogy csak fentről lefelé lehet végrehajtani a korszerűsítést.

Ehhez elsősorban a vezetői attitűdnek kell változnia. Többé ne az legyen, hogy a kudarc nem opció, ehelyett egy flexibilis cégnél a kudarcokra olyan területként tekint egy korszerű vezető, ami a fejlődéshez szolgál tapasztalattal és tanulsággal.

Emellett a munkavégzés kultúrájának is változnia kell. Egy olyan fejlett iparban, amelyben a gépek képesek kommunikálni egymással, az embereknek is hatékonyan kell együttműködniük. Ebből kifolyólag a vállalatok szervezetileg többé nem piramisszerűen, hanem a hierarchiát átívelő szerkezetekbe fognak rendeződni.

BESZERZÉS + IPAR 4.0

Meglepő, de az angol szaksajtóban máris megragadt terminus a Procurement 4.0, annyira erős hatással lesz a negyedik ipari forradalom a beszerzésre. Ezen a területen kevesebb humán munkaerőre lesz szükség, és ebből kifolyólag kisebb koordinációs erőfeszítésekre. Különösen, hogy az átláthatóság hatványozódni fog, nem lehet többé mismásolni az anyagok és szolgáltatások minőségével, mindenki tudni fog mindenkiről mindent. Ha Ön beszerző, letisztázott, naprakész és a felhőalapú szolgáltatások révén bármikor hozzáférhető adatok segítik majd, hogy rendezze megrendeléseit.

Továbbá a beszerzésnek arra sem kell odafigyelnie, hogy idejében feltöltse a készleteket, mert ezt okos, előre konfigurált szoftverek elvégzik helyette. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a beszerzők olyan szakemberek legyenek, akik digitálisan felkészültek, mert érteniük kell az adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez és rendszerezéséhez.

Kevesebb lesz belőlük, hisz elsősorban gépek munkáját kell felügyelniük, de sokkal képzettebbek lesznek. Az árajánlatok kérésénél, árakon való alkudozásnál még biztosan szükség lesz a humán faktorra, de előbb-utóbb erre a feladatra is lesznek algoritmusok kifejlesztve. Gondolj csak a Google beszélő robotjára, ami már képes telefonon bejelentkezni a fodrászhoz.

MUNKAERŐPIAC + IPAR 4.0

Az emberi munkavégzés nem vész el, csak átalakul

Rengeteg túlzó disztópia kering a levegőben, melyben a robotok tömegekből csinálnak munkanélkülit azáltal, hogy hatékonyságuk és munkabírásuk révén a humán erőforrások fölöslegessé válnak. Szerencsére ennyire nem sötét a kép: a jövőben valószerűbb, hogy a robotok nem elveszik, hanem munkát teremtenek nekünk. Valakinek ugyanis le kell gyártania ezeket a gépeket, utána pedig felügyelni őket. A közeljövőben tehát először jelentősen megnő az IT-munkahelyek száma, mert minél nagyobb mértékben fog elterjedni a mesterséges intelligencia, annál több informatikai szakemberre lesz szükség.

A Capgemini technológiai tanácsadó csoport egyik felmérésében résztvevő cégek 83%-a számolt be arról, hogy az ipar 4.0 új munkahelyeket hoz létre. A képlet egyszerű: ha robotokra cserélnék a cégek az alkalmazottaikat (kitéve őket annak, hogy pénz nélkül maradnak), konkrétan a fizető közönségük jó részétől fosztanák meg magukat.

Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy 2055-re a munkák 50%-a automatizálva lesz olyan a gépekkel, amelyek már most képesek lennének elvégezni a feladatok 30%-át a jelenlegi munkahelyek 60%-án. A kieső munkaerő újraelosztásával viszont megoldható, hogy ne legyen globális tragédia a munkanélküliségből. Például a General Electrics európai és oroszországi adminisztratív folyamatait ellátó GE Hungary budapesti szolgáltató központjában már most 19 „gép” segíti az ott dolgozó mintegy kétezer ember munkáját.

Digitális dolgozók

Ha a vállalkozások életben akarnak maradni a piacon, elengedhetetlen, hogy digitalizálják a termelést. Elöregedő társadalmak számára különösen jelentősek ezek a folyamatok, mert egyre idősebb és egyre több olyan munkaerő lesz, akik már nem fizikai erejükkel és saját tudásukkal, hanem a gépekkel együttműködve kell hogy érvényesüljenek.

Az biztos, hogy rutinfeladatok végzésére minimális emberre lesz szükség, és a futószalagok mellett se gyári munkások hosszú sorai fognak görnyedni. Ehelyett konvertálható munkaerőre lesz igény, akik képesek új tudást és módszereket elsajátítani. Drezdában például az Infineon nevű félvezetőgyártónál a létszám az elmúlt években nagyjából változatlan maradt annak ellenére, hogy a cég 90 százalékos automatizálást hajtott végre a gyártósoraikon. Noha Magyarországon még nincs ilyen mély beágyazottsága ennek a jelenségnek, nálunk is hozzáférhető számos korszerű automatizálási megoldás.

Ahol már bevált az ipar 4.0: Szállítási logisztika optimalizálása

A hamburgi kikötőben évente több mint 140 millió tonna áru fordul meg, és ez a szám 2030-ra a kétszeresére fog nőni. Már most rendkívül szűkös a hely, és mindent meg kell tenni a gyors árumozgatás érdekében. Ezért egy ipar 4.0-s projekten belül összekötöttek mindent: rakodómunkásokat, teherautókat, konténereket, hajókat, darukat és forgalomirányítási rendszereket. Ezek mind kommunikálnak egymással, így például a sofőrök tudják, milyen útvonalon juthatnak el hamarabb a céljukhoz, esetleg hol van szabad emelődaru.

TÉNYLEG VESZÉLYES AZ IPAR 4.0?

Potenciális hackertámadások

2017 májusában a Wannacry nevű zsarolóvírus 99 országban kb. 230 000 számítógépet fertőzött meg. Nem csak magánfelhasználók voltak érintettek a támadásban: a legnagyobb kárt a vállalati hálózatokon okozta, csúnyán megtépázta a FedEx, a Reanult, a német állami vasút és az Egyesült Királyság kórházi rendszereit. (Magyarországon a Telenor volt érintett.) Mindez azért történhetett meg, mert a számítógépek nagymértékű egymáshoz kötöttsége és a szabad információáramlás elősegítette a vírus terjedését. Az ipar 4.0-val járó összefonódottság tehát új kihívásokat jelent a gyáraknak és vállalatoknak a kiberbiztonság terén.

Régebben, amikor a munkagépek és eszközök még nem voltak ennyire összefonódva az IT-val, könnyebb volt védekezni a hackerek ellen. A nem is annyira távoli jövőben viszont már megtörténhet, hogy kiberbűnözők nemes egyszerűséggel átveszik az irányítást teljes termelőüzemek fölött, és a vezetőségeknek jobban megéri kifizetni a váltságdíjat, mint vállalni a profitkiesést. Ezért előnyös, ha idejében gondolnak a biztonságra, és olyan szoftverekkel meg hardverekkel támogatják meg rendszereiket, amelyek az aktuális, gyorsan változó követelményeknek és kihívásoknak megfelelnek.

Egyéb árnyoldalak

Remekül hangzik, hogy a beszerzők direkt a gyártósorra tudják leadni a rendeléseiket, hogy pontosan miből mennyit kérnek az ott sürgölődő gépektől, de a hatalmas adatáramlás és információmennyiség az ipar 4.0 keretén belül is a „magánélet” rovására mehet. Az intelligens gyárak ugyanis alkalmazottaik minden egyes mozdulatát és cselekedetét követni tudják és követni is fogják a teljesítmény optimalizálása érdekében, ami különböző munkajogi aggályokat vet fel.

Arról nem is beszélve, hogy az intelligens gyárakban dolgozó irányítók fokozottan veszélyeztettek lehetnek, ugyanis olyan hozzáférések és információk lesznek a birtokukban, amikkel hatalmas károkat lehetne okozni. Az ipar 4.0-nak nemcsak megbízható gépekre, de megbízható emberekre is szüksége lesz.

Ugyanakkor az is fontos, hogy az ipar 4.0 nem csodafegyver: meglévő szerkezeti problémákat nem lehet vele orvosolni. Magyarán egy hatékonyan működő gyárat még hatékonyabbá tud tenni, de azon, ami eleve nem működik, a csilivili technológia sem fog segíteni. Vannak olyan ipari szereplők, amik konkrétan „szemetet digitalizálnak”, vagyis eleve elhibázott gyártási lépéseket, szolgáltatásokat remélnek feltámasztani azáltal, hogy modernizálják őket.

Ahol már bevált az ipar 4.0: Régi gépből újat

Joggal fogalmazódhat meg Önben a gondolat, hogy Magyarországon biztosan nem fog annyira gyorsan és olyan mértékben elterjedni az ipar 4.0, mint más, fejlettebb országokban. De az ipar 4.0 fogalma az innováció mellett magában hordozza a flexibilitást is, mert a fejlesztők tisztában vannak azzal, hogy hiába dobnak piacra beépített chipekkel felszerelt, ipar 4.0-kompatibilis eszközöket, sok gyár képtelen lesz anyagilag megengedni magának, hogy teljesen és egyszerre lecserélje berendezéseit.

Szerencsére a régi eszközöket is lehet módosítani úgy, hogy megfeleljenek az ipar 4.0 követelményeinek. Képzelje el, a Bosch Rexroth még egy 1887-es futópados esztergagépet is képes volt felcsatlakoztatni az internetre a megfelelő eszközökkel: beépítettek egy érzékelőt, ami figyelemmel kíséri az eszterga sebességét, és továbbítja az adatokat egy közvetítő eszköznek, ami eldönti, gyorsabb vagy lassabb fokozatra kapcsoljon az ideális működés érdekében. Fontos tehát, hogy jó minőségű gépek mindig kelleni fognak, hisz mindig lesz igény hardwerre, amit okossá, öjáróvá lehet tenni.

GDPR VS IPAR 4.0?

Tudom, mindenkinek a könyökén jön ki, talán nincsen mostanság ennél gyűlöltebb négytagú betűszó a világon. Ha valakinek nem volt elég a több tucat e-mail, ami a szabályozás életbe léptetésének előestéjén árasztotta el a postafiókját, és alaposan, érthetően tájékozódni akar a témában, az itt megteheti.

Viszont fontos kérdés – noha csak mostanában vezették be –, hogy az Európai Unióban mégis milyen hatással lesz az adatok védelméről és gyűjtésüknek korlátozásáról szóló GDPR a negyedik ipari forradalom vívmányaira, melyek egyrészt pontosan ezen alapulnak. Magyarán: jó dolog az EU-ban, hogy biztonságosabban kezelik az adatainkat, meg kevesebb információt gyűjtenek, de nem fog-e ez vissza minket az ipar 4.0 világversenyében?

A GDPR adatvédelmi irányelveinek megfelelően minden gyűjtött adatot kriptografálni, védeni kell, tehát ha a cégek big data-ra akarnak alapozni, mindenképp be kell fektetniük a kiberbiztonságba is. De ezt rendelkezést fel lehet fogni úgy is, mint egy iránymutatást a korszerűsítésre, mert hosszú távon az biztosan vásárlói, felhasználói elégedettséget szolgál, ha az emberek tudják, hogy ügyelnek az adataikra. Különösen a felhőalapú szolgáltatások védelmére kell ráerősíteni a jövőben, és ezen biztonsági megoldások fejlődését is elősegítik GDPR jelenlegi szabványai.

IPAR 4.0 MAGYARORSZÁG?

Először humán téren kell fejlődnünk

A magyar vállalkozások jelenlegi ipar 4.0 érettsége egyrészt jelentős potenciált hordoz magában, ugyanakkor fizikai, szellemi és anyagi erőfeszítéseket követel. Egy kutatás szerint a hazai vállalatvezetők top3 okként az ipar 4.0 versenyképességi akadályai közt a szakképzett munkaerő hiányát, a digitális írástudatlanság mértékét és az elavult gyártósorokat említették. Tehát nem azzal van gond, hogy technológiailag le lennénk maradva: a digitális analfabetizmust kell csökkenteni, hogy a humán munkaerő együtt legyen képes működni a gépekkel.

Statisztikák

A 2018-ban megjelent digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) szerint a 28 EU-s országból hazánk összességében a 23. helyen áll, de a vállalatok digitalizálását és az e-kereskedelmet összefoglaló digitális technológiák integráltsága területén idén már csak a 25. helyezett. Magyarországon a vállalkozások mindössze 14 százaléka oszt meg információkat elektronikus formában az uniós átlag 34 százalékkal szemben. Emellett bár a közösségi média (15%), az elektronikus számlázás (8,4%) és a felhőalapú szolgáltatások használata (10,7%) nőtt, de szintén elmarad az uniós átlaghoz képest.

Van a vállalkozásánál arra példa, hogy a termék önállóan vezérli a saját gyártását?

100+ megkérdezett magyar vezetőből alig tizenegynéhány válaszolt erre a kérdésre legalább részleges igennel. Az is elkeserítő, hogy ha a termék felhasználóitól gyűjtenek is adatot mindenféle költséges megoldásokkal, a cégek 25 százaléka ezt a data-t nem „forgatja vissza”, nem használja fel, mert egyszerűen nem fogja fel, mekkora haszna válna belőle, vagy a vezetőséget egyszerűen nem érdekli. Előremutató viszont, hogy Magyarországon, ahogy más EU-s országokban is, az állami szféra már érdeklődik az ipar 4.0 lehetőségei iránt, és tesz is a hazai ipar felzárkóztatásáért.

Pozitív hazai példa

Ugyanakkor a magyar cégek nemcsak külföldi technológiákkal, hanem hazai fejlesztéssel is bekapcsolódhatnak a folyamatokba, és megpróbálhatnak előrelépni. Az RG-Net Kft. az ipar 4.0-hoz kapcsolódó innováció egyik vezető regionális szereplője. Az általuk fejlesztett termelésnyomonkövető terminál teljes egészében magyar termék: mind a berendezés, mind a rajta futó szoftver a cég mérnökeinek munkáját dicséri. „A terminál egy acélvázas, por, csepp és ütésálló céleszköz, ami (…) egyszerűvé és hatékonnyá teszi a kontrollingot, mert pontosan nyomon lehet vele követni az egy-egy munkadarab elkészítésére fordított időt. Mivel szinte bármilyen vállalatirányítási szoftverrel kompatibilis, ezért az összegyűjtött adatok gyorsan és könnyen adatbázisba rendezhetők és elemezhetők.” – mutatta be a berendezést Herbály István, az RG-Net ügyvezetője.

KKV-k és ipar 4.0

Magyarországon 2016 májusában alapították az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet szervezésében mintegy 40, hazai telephellyel rendelkező vállalkozás, kutatóintézet, szervezet és oktatási intézmény részvételével.

Emellett létezik az Ipar 4.0 Mintagyár Projekt, aminek keretén belül azokat a magyar kkv-kat rangsorolják, amelyek leginkább élen járnak az ipar 4.0 vívmányainak alkalmazásában. A termelővállalatok vezetőinek mindenképp érdemes ebben az irányban orientálódni, mert gyakorlati tanácsokat kaphatnak, és komoly tapasztalatokat szerezhetnek. A projekt célja a feldolgozóiparban működő hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások digitális transzformációjának elősegítése, az Ipar 4.0 iránti nyitottság fokozása. Mintagyár státuszra nyílt közbeszerzés keretében lehet pályázni, melynek során a jelentkezőkkel szemben elvárás, hogy legalább háromféle ipar 4.0 technológiával és üzleti megoldással rendelkezzenek, és képesek legyenek azok használatát valós gyártási körülmények között bemutatni más vállalatoknak is. A cégvezetőknek akkor is érdemes bevonódni a projektbe, ha nem pályáznak, mert önképzés révén maradhatnak csak versenyképesek a pályán. És az sem árt, ha a beszerzőjét is magával viszi.

A negyedik ipari forradalom változásaitól tehát nem ódzkodnunk kéne, sokkal inkább alkalmazkodni hozzájuk. A jövőhöz az új, okos berendezéseknél csak egy dologra lesz nagyobb szükség: az ezeket koordináló, ezekből kreatívan építkező, intelligens emberekre. A gépek tehát nem elveszik majd a munkánkat, és kiiktatják a humán faktort a termelésből, hanem inkább új szintre emelik az emberi teremtőerő potenciálját. Az iparon belül a feladatunk többé nem maga a munka lesz, hanem annak az irányítása, szervezése, „kitalálása”. No meg megélni a mindennapokban a jövőt.

Mert az ipar 4.0 és a digitalizáció nem csak a termelést fogja forradalmasítani, hanem az egész életvitelünket. A nem is annyira távoli jövőben már akár a lakásaink is 3D-nyomtatóval készülhetnek, de a mindent behálózó internetnek és a mesterséges intelligenciának köszönhetően akár elérhető az is, hogy soha többé ne legyenek közlekedési balesetek. A nagy sebészi precizitást igénylő műtéteket a legbonyolultabb adatbázisokkal összekötött robotok végzik majd, és akár direkt a gyártónak elküldhetjük az igényeinket, hogy például milyen okostelefont szeretnénk, amit személyre is szabnak nekünk a teljesen önállóan működő gépek. Határt csak a fantáziánk szabhat, de addig is ossza meg ezt a cikket. ☺