Gépbeállítás
A kategóriába tartoznak azok a műszaki szolgáltatások és megoldások, amelyek során szakemberek a gépek paramétereit a gyártási igényekhez igazítják, minimalizálva az indítási hibákat és csökkentve az állásidőt. tovább
A kategóriába tartoznak azok a műszaki szolgáltatások és megoldások, amelyek során szakemberek a gépek paramétereit a gyártási igényekhez igazítják, minimalizálva az indítási hibákat és csökkentve az állásidőt.
Gyakori üzleti problémák és megoldásaik:
- Probléma: Hosszú gépállás a beállítások pontatlansága miatt.
Megoldás: Tapasztalt szakemberek bevonásával a gépbeállítás lerövidíti az átfutási időt, csökkentve a termeléskiesést főként több műszakos vagy szűk határidős termelés esetén.
- Probléma: Selejtarány növekedése új termék vagy szerszám bevezetésekor.
Megoldás: Precíz beállításokkal javul a termékminőség, így kevesebb lesz az utómunka és a selejt, különösen összetett gyártási folyamatoknál.
- Probléma: Magas energiafogyasztás a nem optimális beállításokból adódóan.
Megoldás: A gépbeállítás során végzett finomhangolás csökkentheti az üzemeltetési költségeket nagy energiaigényű iparágaknál.
Célcsoport: Fémmegmunkálás, járműipar, elektronikai gyártás, műanyagipar, gyógyszeripar termelési és karbantartási területei.
Új trend: Távoli beállítási támogatás és prediktív elemzések növelik a hatékonyságot digitális gyártókörnyezetekben.
A Táblázat.hu leegyszerűsíti a beszerzést: itt hatékonyan térképezheti fel a kínálatot és gyűjthet be ajánlatokat több releváns cégtől egyszerre.
1. Milyen tulajdonságú gépgeometria mérőműszerek közül választhatunk?
Vannak egy-egy önálló feladatra specializált (pl. tengelyvonal-beállító, szíjtárcsa beállító stb.) és vannak képességüktől és felszereltségüktől függően több mérési feladat ellátására (pl. egyenesség, egysíkúság, párhuzamosság, merőlegesség stb.) is alkalmas - ún. multifunkciós - műszerek. A hosszú távú és megbízható működés végett lényeges elvárás az ipari körülményekhez igazodó csepp-, por- és ütésálló, megfelelően robusztus kivitel. Általában választhatunk kábeles, vagy vezeték nélküli (WIFI, vagy Bluetooth alapú) kommunikációval rendelkező mérőrendszerek között. Robbanásbiztos készülékek is elérhetők. Egyes gyártmányok a zord ipari körülményekhez alkalmazkodó, strapabíró nyomógombokkal rendelkeznek. Mások a mai trendhez igazodóan érintőképernyősek, mely rugalmasabb kezelőfelületet tesz lehetővé, viszont a képernyő a "szokásos" ipari körülmények között nemcsak koszolódhat, hanem karcolódhat is. Sőt, a kesztyűvel való használata csak nagyon drága speciális kesztyűkkel lehetséges. A legújabb irányzatok egyike, hogy a multiplatform megoldásnak köszönhetően a mérőrendszert üzemeltethetjük nemcsak a saját ipari kivitelű kezelőműszerével, hanem tablet-PC-vel vagy akár okostelefonnal is. Csak le kell tölteni a megfelelő alkalmazást és máris rendelkezünk minden szükséges mérési programmal. A mérési feladat és annak eredményeinek összetettsége függvényében különböző megjelenítési felületek terjedtek el. A korábbi, egyszerű karakteres kijelzővel rendelkező műszereket ma már szinte teljesen felváltották a 3D-s ábrák megjelenítésére képes, grafikus kijelzőjű korszerű műszerek. Természetesen a kijelzések minőségében és részletességében azért lehetnek igen nagy különbségek az egyes gyártmányok között. (Érdemes vásárlás előtt megtekinteni.)
2. Milyen pontosság érhető el lézeres gépbeállító rendszerekkel?
Sokféle gépbeállítás gyakorlati (és vonatkozó szabványok szerint ajánlott) pontossági alapkövetelménye 0,01 mm, amit a legtöbb lézeres gépbeállító rendszer teljesíti is. Mivel azonban (a jobb megmunkálási eredmény, vagy a hosszabb élettartam érdekében) inkább már a 0,001 mm-es pontosság az elterjedt igény, lehetőleg egy ilyen képességű mérőrendszert válasszuk. A korszerű szerszámgépek extrém nagy pontosságot igénylő beállításához pedig létezik (jelenleg egyetlen egy műszergyártótól) a piacon egyedülállóan egy olyan lézeres mérőrendszer, mely már 0,0001 mm felbontásra is képes! A pontos mérést azonban megzavarhatja a mérési környezet erős légáramlatai (a levegő fénytörési mutatóinak ingadozása miatt). Szintén zavaró a gép környezetében fellépő rezgés is, mivel befolyásolja lézerforrás esetén a lézersugár irányát, érzékelő esetén az érzékelés origóját. A rezgésekkel kapcsolatos problémára megoldást nyújtanak a műszerekbe beépített mérési szűrők. Jó, ha azok időállandója szabadon konfigurálható, hogy a mérési adatstabilitás (és ezzel együtt a kívánt mérési pontosság) biztosítva legyen, másrészt pedig a mérés ennek ellenére ne tartson feleslegesen sokáig. Egyes műszerekbe ennek optimális beállítása automatikus "hangolással" történhet.
3. Mérőrendszer digitális, vagy analóg lézeroptikai érzékelővel?
CCD érzékelő: Ez egy digitális-, az érzékelőfelület pixel-felbontásától függő korlátos felbontóképességű technológia. Hátránya a digitális lépésközi ugrásszerű értékváltozáson túl, hogy az érzékelt lézerfolt közepe (ami az érzékelés lényege) csak komplex geometriai számítás alapján határozható meg. Széleskörűen alkalmazott, viszonylag olcsó megoldás. PSD érzékelő: Analóg érzékelő-technológia. Itt az érzékelőfelület nem fix pixelekre osztott, hanem az érzékelő fényérzékeny felületére érkező lézersugár a beesési pozíciójának megfelelő arányú áramot hoz létre az érzékelő oldalain elhelyezett elektródákon, ezzel végtelen felbontóképességet elérve. Mivel a beesési ponton keletkező szabad elektronok a lézersugár bármilyen deformációja ellenére is az intenzitásának középpontja szerinti eloszló áramokhoz vezet, a fent említett komplex középpont-számítás a folt alakja alapján nem szükséges! Ez az érzékelőtechnológia képezheti az alapját a legnagyobb mérési távolságú és legpontosabb lézeres mérőműszereknek.
4. Válasszunk géprezgéselemző műszert egyensúlyozó funkcióval, vagy egyensúlyozó célműszert?
Kombinált képességű műszer: Amennyiben rendszeres géprezgésmérés és elemzés célból amúgy is egy géprezgést mérő-adatgyűjtő (és -elemző) műszer beszerzését tervezzük, célszerű egyben az egyensúlyozási feladatok megoldását is célba venni. Fontos, hogy a következő kérdés alatt tárgyalt egyensúlyozási igénynek megfelelően dől el, hogy egyszerű egycsatornás műszert, vagy inkább kétcsatornást célszerű-e választanunk. Előny egy ilyen megoldásnak: az egyensúlyozás után azonnal rezgésméréssel ellenőrizhető a beavatkozás sikere. Egyensúlyozó célműszer: Csupán egyensúlyozási feladatok elvégzésére nem feltétlenül gazdaságos egy egyensúlyozásra is képes rezgésdiagnosztikai műszert beszerezni. Ha például egy meglévő egyensúlyozó pad kiöregedett kiértékelő-elektronikáját kívánjuk kiváltani vele, kifejezetten fölösleges egy összetett kiegyensúlyozó és rezgésdiagnosztikai műszer rezgéselemző képessége. Fontos itt is, hogy a kiegyensúlyozandó forgórész geometriája alapján eldöntendő, hogy egy- vagy többsíkú kiegyensúlyozás szükséges-e.
5. A forgórész geometriája szerint hány síkú kiegyensúlyozás szükséges?
Egysíkú egyensúlyozás: Általában csak keskeny (tárcsaszerű) forgórészeket egyensúlyozunk így. Ilyenkor a forgórészen csupán egy mérési, valamint egy egyensúlyozási síkot alkalmazunk (a súlyok felhelyezésére). Ehhez használhatjuk pl. a 3 pont módszert, melyre alkalmasak az egyszerű rezgésszintmérő kéziműszerek és a professzionális rezgéselemző műszerek egyaránt. Természetesen a vektoros kiegyensúlyozás is alkalmazható, amihez viszont már mindenképp a magasabb kategóriájú, vektoros egyensúlyozásra képes (fordulatszám-jeladóval is rendelkező) műszerek szükségesek. Két- vagy többsíkú egyensúlyozás: Ezzel az eljárással a széles, vagy túllógó, illetve a hosszú összetett forgórészeket egyensúlyozzuk ki, melyek a gyakorlatban szinte mindig dinamikus kiegyensúlyozatlanságot produkálnak. Ilyenkor a forgórészen két (vagy több) mérési-, illetve egyensúlyozási síkot alkalmazunk (általában a forgórész széleihez közel) a súlyok felhelyezésére. Erre csak a professzionális, legalább kétsíkú vektoros kiegyensúlyozásra képes műszerek alkalmasak.
6. Mi a létező egyensúlyozási módszerek közötti különbség?
3 pont módszer: Előnye, hogy viszonylag kis költségű műszerrel (akár egy egyszerű rezgésszintmérővel) is kivitelezhető, mivel az eljárás a szélessávú rezgésszint mérésén alapul. Hátránya, hogy csak keskeny, tárcsa alakú forgórészek egysíkú kiegyensúlyozására alkalmazható, és egy elfogadható eredményhez 5 - 6 gépindítás is szükséges, ami sokszor kivitelezhetetlen. Az eljárás sikerének további feltétele, hogy a számításban szereplő rezgések döntő részben egyensúlyozatlanságból származzanak, aminek eldöntésére viszont egy egyszerű rezgésszintmérő nem alkalmas. Vektoros módszer: Ezen magasabb szintű egyensúlyozási eljárás előnye, hogy pontosabb, és a kevesebb gépindítási igényének köszönhetően gyorsabb végeredménnyel is jár. Nem csak keskeny, hanem széles, túlnyúló, hosszú összetett forgórészek többsíkú egyensúlyozása is megvalósítható vele. A módszer megköveteli, hogy a műszer képes legyen az egyensúlyozási síkok számának megfelelő csatornájú rezgésmérésére és annak forgásfrekvenciájú szűrésére, valamint képessége legyen a rezgés fázisszögének mérésére is. Szinte mindegyik ilyen képességű kéziműszer már spektrumanalízist, vagy ennél még magasabb szintű rezgéselemzést, netán mérőutas méréseket is tud, ami viszont emeli a készülék árfekvését.
