Víz-víz hőszivattyú
Ebbe a kategóriába olyan berendezések tartoznak, amelyek a talajvíz vagy technológiai víz hőenergiáját hasznosítják, így energiatakarékos és környezetbarát hőellátást biztosítanak. tovább
Ebbe a kategóriába olyan berendezések tartoznak, amelyek a talajvíz vagy technológiai víz hőenergiáját hasznosítják, így energiatakarékos és környezetbarát hőellátást biztosítanak.
Gyakori üzleti problémák és megoldások:
- Probléma: Magas energiafelhasználás hűtés-fűtés során.
Megoldás: A víz-víz hőszivattyú jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket, ha rendelkezésre áll megfelelő hőforrás.
- Probléma: Korlátozott hely az energiaellátó rendszerek bővítésére.
Megoldás: Kompakt kivitelük révén ezek a hőszivattyúk helytakarékos alternatívát nyújtanak, különösen felújításkor vagy új épületekben.
- Probléma: Fenntarthatósági elvárások növekedése.
Megoldás: A víz-víz hőszivattyúk csökkentik a CO₂-kibocsátást, így hozzájárulnak a zöld vállalati célokhoz.
Kiemelt célcsoport:
- Gyártóipar
- Ingatlanüzemeltetők
- Kereskedelmi ingatlanok fenntartói
Az új generációs vezérlések és intelligens monitoring rendszerek további energiamegtakarítást és üzemeltetési biztonságot tesznek elérhetővé.
A Táblázat.hu leegyszerűsíti a beszerzést: itt hatékonyan térképezheti fel a kínálatot és gyűjthet be ajánlatokat több releváns cégtől egyszerre.
1. Mekkora fűtőteljesítményt igényel?
A fűteni kívánt épület nagysága, hőszigetelő képessége és az elérni kívánt hőmérséklet együttesen meghatározzák annak fűtési teljesítményigényét, de ha például meleg víz előállítására szeretnénk használni a hőszivattyút, a kívánt vízhőmérséklet és mennyiség előállításához kell méretezni azt. Ebből adódóan nagy különbségek lehetnek teljesítményigény tekintetében, ezért az egyes hőszivattyú típusokat széles tartományban kínálják. 16kW körüli fűtőteljesítménnyel megoldható például egy jó hőtartó képességű 160-180 m2-es családi lakóház fűtése. Valamivel nagyobb, kb. 280 m2 alapterületű lakáshoz egy 25 kW teljesítményű berendezés felel meg, egy 88kW-os ipari hőszivattyú pedig akár egy 1000 m2-es ipari létesítményt, társasházat vagy irodaházat is kiszolgál.
2. Nyitott vagy zárt hőgyűjtő körrel kívánja megvalósítani a rendszert?
A víz-víz közegű hőszivattyús rendszerek két féle változatát különböztetjük meg a hőforrás oldalát tekintve. A zárt hurkú rendszerek esetén a hőgyűjtő körben folyamatosan ugyan az a folyadék kering. Ez lehet tiszta víz vagy esetenként fagyállóval kevert víz. Megvalósítása akkor lehetséges, ha a felhasználási területhez közel van valamilyen nagy felületű vagy nagy vízhozamú élővíz. A víz jó hőátadásának köszönhetően viszonylag kis mennyiségű csővezeték is elegendő, telepítési költsége alacsony, azonban a vízforrástól csak korlátos távolságban használható. Ennek megfelelően jól használható vízparti épületek, de akár hajók fűtésére is. A zárt hurkú rendszerekhez sorolhatók a különféle, geotermikus energiát hasznosító hőszivattyúk is (talajszondás, talajkollektoros). A nyitott hőgyűjtő körű rendszerekhez két kútra van szükségünk, egy nyerő és egy nyelő kútra. Az egyik a talaj hőjétől felmelegedett, nagyobb hőmérsékletű vizet szívja fel a másik pedig a hőszivattyúból visszatérő lehűlt vizet vezeti vissza a talajba. Mindkét kútnak megfelelő szállítással kell rendelkeznie, a két kútnak ugyanahhoz a vízgyűjtő réteghez kell kapcsolódnia, de egymástól legalább 10 m távolságra kell elhelyezni őket. Előnye, hogy a közel állandó vízhőmérséklet miatt egész évben kiemelkedően magas hatásfokon képes üzemelni, azonban a telepítése előzetes felmérést és megfelelő előkészítést igényel. Nagy mennyiségű vízre van hozzá szükség és a víz minőségét is biztosítani kell.
3. Milyen teljesítmény tényezőjű rendszerre van igénye? (COP érték)
Energiafelhasználás, vagyis villamos fogyasztás szempontjából fontos lehet a fűtési rendszer teljesítmény tényezője, más néven a jósági fok, amelyet sokszor angol rövidítésének megfelelően, mint COP érték adnak meg. A COP érték azt adja meg, hogy mekkora befektetett (villamos-) energiával mekkora hasznos hőenergiát kapunk. Minél nagyobb az értéke, annál gazdaságosabb a hőszivattyú. Talajszondás és talajkollektoros hőszvattyúk esetén 4 és 5 közötti, nyitott körű vizes hőszivattyúknál akár 5-7 is lehet. Általában egy tizedes jegyig határozzák meg. Értelemszerűen a jobb hatásfokú rendszerek kifinomultabbak, pontosabb gyártási minőségűek, tehát beruházási költségük nagyobb lehet. Továbbá a legjobb hatásfokot mindig az épület adottságait figyelembe véve, ahhoz gondosan tervezve érhetjük el.
4. Szeretne passzív hűtést megvalósítani a hőszivattyúval?
Mivel nyáron a kútból érkező, vagy az élővíz hőmérséklete jellemzően a levegő hőmérséklete alatt van, víz-víz rendszerű hőszivattyúkkal könnyedén megvalósítható a ház passzív hűtése, a fűtőrendszerben hideg vizet keringetve. Ehhez egy primer oldali (külső víz oldali) hőcserélőre van szükség - ami legtöbbször egyébként is beépítésre kerül a hőszivattyú védelme érdekében - valamint a fűtési körben egy keverőszelepre, ami a harmatponton történő párakicsapódást hivatott elkerülni.
5. Mekkora feszültségű elektromos hálózatról tudná táplálni a hőszivattyút?
Aszerint, hogy milyen a rendelkezésre álló hálózati feszültség, a hőszivattyú ellátása lehet 230V (/50Hz)-es vagy 380V (/50 Hz)-es. A nagy teljesítményű ipari berendezések jellemzően háromfázisú 380V feszültségről üzemelnek, ezért ezekhez minden esetben feszültség-átalakító szükséges.
6. Mekkora hely áll rendelkezésre?
Ha meglévő épület energetikai rendszerét szeretnénk kiegészíteni, esetleg lecserélni pl. kutas hőszivattyús rendszerre, fontos információ lehet a rendelkezésre álló hely, hiszen ez esetben ennek megfelelő méretű, de a szükséges teljesítményt szolgáltató berendezést kell beépíteni.
7. Igen
jelentős különbségek lehetnek a különböző cégek áraiban és feltételeiben, ezért mindig több cég ajánlatát kérjük be és hasonlítsuk össze. Ezt 2
perc alatt, minden kötelezettség nélkül megtehetjük a következő
ajánlatkérő ív kitöltésével.
| Szerző: Kócsi Norbert |
